#krónika

7. nap
Utolsó nap Güdücön. Utolsó közös, folyosón alvás, utolsó reggeli futás. Mindez mostmár együtt, egy csapatként.



A reggel azzal kezdődött, hogy felfaltunk mindent amit a házban találtunk és ehető volt. A táborkendő legújabb tulajdonosa Tündi lett. Reggeli után megérkeztek Péter szülei, és együtt ünnepeltük meg a születésnapját. Mondani sem kell, minden táborozónak akadt egy kis hely még egy kis finomságnak.



Ezután sátorbontás, rendrakás következett. Lezátuk a tábort és mindenki összepakolt. Ez igazából csak egy fél nap volt, hisz délután már mindenki otthon ebédelt.

A házimunka jobban megy ha csapatban dolgozunk, így együtt kinyaltuk a házat. Mosogattuk, feltöröltünk, portalanítottunk, összecuccoltunk. Rendbe szedtük az udvart és összegyűjtöttük a szemetet is.

A tegnapi kiértékelőn már elhangzott, most jön csak a java. Kemény munka vár a bagázsra, annak érdekében, hogy a bemutatóra minden patent legyen és összeálljon az előadás. Hétfőtől a tábor beköltözik a Figura Stúdió színház stúdiótermébe, itt rendes színházi programmal dolgoznak majd a fiatalok. 


Majd még vártunk egy picit a fuvarra, majd elindultunk haza.
A ma éjszakát mindenki a saját ágyában tölti. Holnap találkozunk!
---
szöveg: KoPé
fotók: Sili

***
6. nap
Lassan-lassan a tábor végéhez közeledünk, illetve dehogy is a végéhez; hisz csak most jön a java, csak a Güdüci ittlétünknek vetünk véget, egész pontosan vasárnap délig vagyunk még itt. Megszerettük ezt a kis házat és egymást is. A mai nap visszaállt a rend a táborba, ismét reggel 8-kor keltünk, majd futás - ami igazából inkább métázás volt, mint futás. A jó kedv itt sem lankadt, a tábor kendőjét Krisztián kapta.
Reggeli után szövegolvasás következett, ami picit még nehézkesen megy, de bízunk benne, hogy a hétvégén sikerült elsajátítani és megtanulni. Ezt követően az előadás záró dalával foglalkozott a bagázs, énekpróba, hangszerelés. Egész ügyes kis dal lett belőle a végére.

Az időjárás is kezdett kedvezőbb lenni, így az udvart is visszahódítottuk szép lassan, egy spontán balkán bulival. Ebéd előtt kidobós verseny volt, amit nevezhetünk bajnokságnak is. Majd a korábbi Csalamádés táborokhoz hasonlóan idén is elkészítettük a szokássá vált csoportképünket, no meg pár újat is. Íme.

Ebéd, majd a szieszta után a közeli cross-kápolna mögötti dombra sétáltunk ki. Az oda fele vezető úton ment már a haccáre-háccáccáré, közben a boltba is betévedtünk pár kinder buendóért. Majd kiérve a "tetőre" ez a látvány fogadott bennünket. Lenyűgöző volt. 
Itt néhány meditációs gyakorlatot hajtottunk végre, majd gyönyörködtünk a tájban. Belátni innen az egész gyergyói-medencét, ezt csak az tudja átérezni, aki már volt itt. Hihetetlen feltöltődéssel járt, köszönjük az anyatermészetnek.
Vacsora után egy kerekasztal beszélgetés következett. Szerre mindenki elmondta a véleményét a táborról, ittlétről, mindenkiről és mindenről. Majd a borkánokba írt üzeneteket olvastuk fel. A tegnapi nap annyira megtetszett Gábornak Betty verse, hogy mára mindenki kellett írjon egyet a táborról. Néha könnyesre nevettük magunkat, máskor tapssal jutalmaztuk a kreatív rímeket, de könnyet csalt a szemünkbe pár megható verssor is. Felemelő érzés volt, köszönjük Csalamádé. Az összes verset megtaláljátok az #egyéb menüpontban.

A tegnaphoz hasonlóan most is hosszúnak bizonyult az éjszaka. Jó bulinak tartottuk, hogy mindenki kinn aludjon az emeleti folyóson, együtt. Alvás csak későre lett belőle, hisz az élet nagy problémái kerültek felszínre. Kinyúlt a mai nap is.
---
szöveg: KoPé
fotók: Sili
***
5. nap
Mivel tegnapi nap kinyúlt egy picit, így a mai nap is későn indult, lustálkodtunk egész délelőtt 10 óráig. Futás helyett takarítottunk, dúdolászva rendet raktunk, sepregettünk majd feltöröltünk. A reggeli is tolódott, igazából déli-reggeli lett belőle, tojásrántotta volt pirítóssal. A tábor kendőjét ezúttal Szilvi kapta.

Majd adósságot törlesztettünk, mi is felköszöntöttük Edinát és megkapta az ajándékát is, így az esti kakaót is volt miből szürcsölnie.


Valóságos mozgalommá vált a szülői látogatás meg ajándékhozás minálunk, egymásnak adogatták a kilincset ma a szülők. Elsőként Fodor Anna szülei hoztak ismét házikenyeret meg tejet és cukros csigát. Majd Szilágyi Anna szülei jöttek ki Güdücre, ők barackot, danone joghurtot és diós tekercset hoztak. Ha ez így megy tovább nem lesz más választásunk: be kell jelentenünk, hogy csak októberben megyünk haza.

A rossz idő a házba kényszerített bennünket, alig mozdultunk ki. Egész nap a szöveggel bíbelődtünk: összeolvasás, majd javítás, toldás foldás - ez ment egész nap. Csak késő délutánra lett végleges az iromány, amit estére már meg is kaptak kinyomtatva, már csak a tanulás van hátra.



Az előadás záródalát is sikerült befejezni, gitárral, kórussal, dobbal együtt az egész hangszerelése is készen van. Ebéd, majd pihenő. A délután koncentrációs gyakorlatokkal foglalatoskodtunk, majd egy nagyon jól sikerült rövidtávú memória játék következett. Mindenki mondott egy szót és sorrendben vissza kellett mondani mindenkinek azt. Aki rossz sorrendet mondott, vagy kihagyott egyet az kiesett. A tét egyre nőtt, mindig egyel több szót kellett megjegyezni. Végeredményben 32 szóval zárult a játék, amit tapssal jutalmazott meg mindenki. Fantasztikus volt.

Vacsora után Betty "köves" büntetésének a végrehajtása következett. Ez a köves játék Cipri ötlete, egy egyszerű kő jár kézről kézre a táborban, a lényeg, hogy mindenki szabadulni szeretne tőle. Csak úgy lehet átadni valakinek, ha az nem-el válaszol egy egyszerű kérdése, és addig van nála, míg valakit ő is rá nem vesz, hogy nem-el válaszoljanak neki, egy egyszerű szituációban; és ez így megy körbe-körbe, egész nap. Nap végén akinél a kő van "büntetést" kap. Így járt Betty is, ő büntetésből egy verset kellett írjon a táborról. 

Az este könnyes búcsúval ért véget: Cipri kiköltözött a táborból, ma már otthon aludt.
De megígérte: visszatér még hozzánk!
---
szöveg: KoPé
fotók: Sili
***

4. nap
Ma egy órával többet alhatott mindenki, emiatt a reggeli is elcsúszott pár órával, de mint kiderült nem nagyon bánta a nép. Ettől persze a reggeli futás az megmaradt, amit métázás váltott fel. A reggeli után, szokás szerint a tábor kendője cserélt gazdát, ezúttal Kriszti kapta; fejlődést mutat, ami nem maradhatott viszonzás nélkül.
A délelőtt meglátogatott Csongor minket, neki köszönhetjük a drónos fotókat és videókat. Huni tartott foglalkozást, kidóbost és tréninget, amit mind-mind megörökített az égi madár.
A mai nap más volt mint a többi, Becze Edina ünnepelte 15. születésnapját. Nagyon boldog születésnapot kívánunk neki ezuton is! Szülei megleptek minket, igazából nem is minket akartak, hanem Edina volt a cél, (de azért mindenkinek jól esett) hoztak tortát, üdítőt, virágot, fagyit, lekvárt, áfonya- és meggy pálinkát (+18), szalonnát, ajándékot, áfonya szörpöt meg minden egyebet. Ezzel a jó cselekedettel mindenkit felülmúltak (de tényleg) és kiérdemelték a #jóakarókink státuszt. Gratulálunk és hálás köszönet jóságukért! (nagyon finom  volt a pálinka - szerk. megj.)
Itt a lista nem ér véget, a tábor állandó ellátói Fodor Anna szülei, ami a házi kenyeret és a házi tejet illeti - verhetetlenek. Nem győzünk hálálkodni, de tényleg. Nagyon jól esik és megfizethetetlen a segítőkészségük: #jóakarók státusz update2.
Majd szünet és Ciprivel játszottak, érdekes volt a feladat, mindennek az ellenkezőjét kellett teljesíteni. Ami talán még érdekesebb volt, hogy a játékvezető is kikapott. Egy Csalamádé táborban minden megtörténhet. Említést kell tennünk róla, hogy Gorgan Răzvan tegnap délután meglátogatott minket és valószínű ízlik neki a Csalamádé, mert nálunk is ragadt, ő az előadás speciális effektjeivel foglalkozik, gyakorlatilag az előadás magán elektro- és pirotechnikusa.

Majd picit megoszlott a társaság, fele Ciprivel dobolni tanult, másik fele Gáborral foglalatoskodott. Majd megírták az előadás záró dalát, majd el is énekelték.
A késői ebéd után a szokásos szieszta, majd brainfck, majd Cipri, majd Huni: játszodtak, tréningeltek.

Késő délután a testbeszédé volt a főszerep, hármas csoportokat alkotva próbáltuk kitalálni ki a "gyilkos"; mindezt kizárólag testbeszédből; szavak nélkül - vágni lehetett a feszültséget. Este a Szentivánéji álom c. film megnézése következett, amit félbe szakított egy kiadós vacsora, majd evés után elhangzott az arany kérdés: Le akartok feküdni? - Neeeeeeeemmm! Jött a válasz. Így a filmet is sikerült befejezni; csak késő este került ágyba a társaság.
---
szöveg: KoPé
fotók: Sili
***
3. nap
Mint kiderült az éjszakák érdekesen zajlanak Güdücön: van aki alva jár, más álmában is nevetgél, vagy nekimegy az ablaknak - hogy mindennek köze van-e a tegnapi maffiázáshoz nem tudni. Szóval vidáman ébredt a csapat, amit vidám futás követett. Ma reggel egy már picivel többet szaladt a társaság, ezzel is emelve a kondíciójukat.
A tábor kendőjét Betty kapta, ő fejlődött a legtöbbet magához képest. Ezidáig.
A táborlakók nagy része akut náthával küzd, de aggodalomra semmi ok: a jó citromos teaáról állandóan gondoskodik a konyhai szolgálat. A mai nap az előadásé volt a főszerep, az egész nap majdnem erre ment el. Elolvasták a William Shakespeare: Szentivánéji álom c. művének szövegét, elejétől a végéig. Ezt viszi színre a csapat majd augusztus húszadika körül. A szövegen még van amit finomítani, elméletileg holnapra véglegesítődik, egyelőre tetszik a bagázsnak.
A tegnap említést tettünk róla, hogy szeretjük az ajándékokat- mára is jutott belőle. Hanga édesanyja isteni finom mézes pogácsákkal lepte meg a tábor lakóit. Jó tett helyébe jót várj - tartja a mondás, de a jó cselekedetek nem maradnak viszonzás nélkül a táborban sem. Íme.
Ebéd után Cipri és Huni vette kezelésbe a diákokat. Amolyan "angyalozós" játék következett, mindenki húzott nevet, akinek ajándékot kellett keresnie a közeli erdőben. Ezt az est folyamán átadják, és egy kis történetet fűznek köré. A csapatépítő játékokat sem hanyagoltuk el ma, brainfck, kidobós, koncentrációs gyakorlatok és agyromboló játékokkal ütöttük el az időt.
Sili édesanyjától kaptunk lufikat, hamar felfújtuk az összeset, nehogy kárba vesszen. 
Majd ismét olvasó-próba, amit az eső elmosott. Bezavarta őket a sátor alá, majd a házba. Itt befejeződött az mű összeolvasása. Majd kis szünet, lazítás és egy népszerű társasjátékot próbáltak ki a fiatalok, Aranyásóztak.
Az este egy kiértékelő volt napirenden, itt volt egy őszinte beszélgetésnek az ideje. Majd a borkánokba bedobott üzeneteket olvastuk fel, majd Huni "erdős" játékát, később Cipri titokzatos köves játékát zártuk.
Az ajándék átadás is megtörtént, volt, aki "natúr puzzle"-t készített, melyből az ajándékozott arcképe rajzolódott ki, volt aki tollat az indiánlánynak, volt, aki szívét-lelkét belefektette abba, hogy egy tökéletes mini hokikorongot faragjon ki egy nagyobb fadarabból, és volt, aki egyszerűen magát a természetet ajándékozta táboros társának.


A táborban egyébként több síkon, több játék is fut folyamatosan, ezek kiértékelése is megtörtént. Sok ilyen kis játék van, amire állandóan figyelniük kell a diákoknak, ennek csapatösszerázó szerepe van.
Majd vacsora és mindenki nyugovóra tért.
---
szöveg: KoPé
fotók: Sili

***


2. nap
A tegnapi nap valószínűleg kimerítően hatott a táborlakókra, annál is inkább, hisz volt aki az esti filmnézés sem bírta már szusszal. A nap gyorsan indult, 8-kor már talpon volt a csapat. Gyenge reggeli, majd Hunival futott a banda, közben nyújtottak, tornáztak. Majd ismét reggeli - ezúttal picivel lakatósabb került az asztalra.
A tábor kendőjét Péter kapta, a tegnapi munkája elismeréseként. 
Mindig örülünk ha meglátogatnak, annak meg végképp, ha ajándékot is hoznak nekünk. Így történt ez ma is: Fodor Anna szülei kóstolták meg ma a Csalamádét, hoztak nekünk házi kenyeret, házi tejet és cukros tekercset, így az ebéd utáni desszerten sem kellett törnie a fejét a konyhásoknak. Isten fizesse jóságukat. A délelőtt megérkezett hozzánk Ciprian, a tavalyi blogolvasók már jól ismerhetik. Ő az akit mindenki szeret, kedvel és mindig vidám, pozitív, de komolyan veszi amit csinál. Koncentrációs gyakorlatokkal mutatkoztunk be egymásnak, majd ritmusgyakorlatok következtek. Ciprit a barátnője is elkísérte.
Majd ebéd és szieszta. A tábornak egyébként minden nap vannak szolgálatosai, akik segítik az adminisztrációt, ügyeskednek a konyhán és vigyáznak a rendre. Egyelőre a szándék megvan, de a mosogatást még tanulni kell.
A délután picit beborult az idő, de még mielőtt bőrig áztunk volna, szépen szembe öntöttük egymást egy-egy pohár vízzel, hogy biztos legyen. Asszociációs játék következett. A lényeg egyszerű: kíváncsiak voltunk hogyan reagálnak a diákok stresszhelyzetekben, és milyen gyorsan tudnak gondolkodni, asszociálni.
A pánikfaktor nagyra nőtt, mikor közeledett a pohár víz. Hát "ivott" majdnem mindenki.
A kora délután hálózsákos maffiázásba torkollott, plusz karakterekkel színesítettük az amúgy is izgalmas játékot. Szerettük Cipri logikáját.
A napot tejbegrízes vacsora zárta, kakaóval.
---
szöveg: KoPé
fotók: Sili

***

1. nap
Végre valahára! - nagyjából ilyen hangulatban gyülekeztek a kreativitásra szomjas résztvevői- vagy inkább "hozzávalói" az idei Csalamádé tábornak. A Figura Stúdió Színház előtti parkolóban gyülekeztünk, hétfő délelőtt. A jó hangulat adott volt, régen várt találkozások helyszíne volt a Művelődési Ház előtti parkoló.
Egy kis késéssel ugyan de mindenki megérkezett, felpakoltunk mindent és meg sem álltunk Güdücig. A helyszín már ismerős lehet a tavalyi résztvevőknek, hiszen ugyanott zajlik majd a tábor első egy hete, mint tavaly.
Megérkezés, majd szobakiosztás, a házirend ismertetése és udvar feltérképezése után mindenki kapott pólót, stickert, és mécsest. Az idei tábor újdonsága, hogy a résztvevők a tábor ideje alatt live facebook "alkalmazást" használhatnak. 
Ami valójában a virtuális facebook idővonalat viszi papírra, így a táborlakóknak nem lesznek elvonási tünetei. Ki-ki megoszhatja saját érzéseit, státuszát vagy épp egy aktuális hangulatot, amit a többiek lájkolhatnak. A borkános megoldás is maradt: ezekben az üvegekben az egymáshoz intézett levelezéseket lehet lebonyolítani. A tábornak idén is van kendője.
Viselője csak úgy mint tavaly, idén is kiváltságokkal élhet és (nagyobb) tekintéllyel bír a többiekkel szemben. Ezt a kendőt megkaphatják elismerésként, a teljesítményük tiszteletként, de volt példa már rá, hogy valakire azért került kendő, mert többet vártak el tőle.
A nap folytatódott: az udvar rendbetétele következett, majd a diákok sátrakat húztak fel - némelyiküket többször is. Így jött létre a tábor chill sátra is, egy hangulatos kis zug, ahol lehet lazulni, pihenni, filmet nézni, sztorizgatni.
A tábornak egyébként több segítője is van: Csavar Boróka, Molnár Hunor, Chiricheș Corneliu Ciprian - ők mind volt Szín-kron csoportos diákok és nemcsak. Önként vállalkoztak, hogy foglalkoznának az ifjú nemzedékkel.
A délután egy privát fejtágítással folytatódott, átbeszéltük miért is vagyunk itt. A csapatmunka és a koncentráción van a hangsúly, figyeljük egymásra és működjünk együtt. Fontos ez a színpadon is. Majd vacsora, a napot kerti mozizás zárta.
Az idei táborban megpróbálunk egy #szubjektív véleményt is nyújtani az olvasóinknak, ezt a táborlakók írják napló formájában, minden nap végén. Napközben felkerült néhány bemutatkó is, ezeket a #bagázs menüpontnál lehet elolvasni.

Egy biztos: ez a 12+1 ember, a tábor 20 napja alatt nem mindennapit tesz majd le az asztalra (reméljük). És már nagyon várjuk a holnapot! :)
---
szöveg: KoPé
fotók: Sili
***

0. nap
Végre, már csak egyet kell aludnunk és indul a Csalamádé tábor!
A tábor helyszíne már készen áll, meg kaptuk a tavalyi tábor helyszínéül szolgáló güdüci ház kulcsait és a kicuccolás is folyamatosan zajlik. Bevásároltunk, előkészítettünk mindent, így az elkövetkezendő egy hétben csak egymásra kell koncentráljunk. Illetve majdnem mindent, már csak néhány dolog hiányzik, egész pontosan 12 darab: a résztvevők. Nélkülük nem volna az igazi. Más nem is kell, hisz minden egyéb a kreativitás-, az elme-, az egymáshoz font szálak, a gondolatok és a kreativitás szülötte. Ha minden igaz, nálunk jobban csak a résztvevők várják, hogy elkezdődjön a III. Csalamádé tábor.

Holnap délelőtt már birtokukba vesszük a helyszínt és elkezdődhet az egy hetes csapattá-kovácsoló. Ezt egy szintén egy hetes próbafolyamat követi majd, a Figura Stúdió Színház stúdiótermében, itt áll össze igazán az előadás. Ezt követően bemutatásra kerül, és picit meghordozzuk az előadást. Reményeink szerint ellátogatunk már jó pár gyergyó-medencei településre. Majd miután az itteniek megunták, elmegyünk a Kovászna megyei Zabolára, és a Mikes kastély udvarán fogjuk megmutatni, hogy mire vagyunk képesek.

De ne szaladjunk ilyen előre. 
Blogunk segítségével mindent a maga idejében fogunk közölni: beszámolók, fotók, érdekességek és a tábor élete színfoltokban, vélemények, úgy ahogyan mi látjuk, és ti láttok bennünket.
Hogy idén milyen lesz? 
Kövesd blogunkat!
---
szöveg: KoPé
fotók: Sili