Ahogyan a táborlakók látják
A mai reggel eléggé nehézkesen indult, nem csak nekem, hanem a társaim számára is. A reggeli ébresztőóra hangja eléggé megviselt, mivel hajnali 2-3 között feküdtünk le, Dalma tartott egy komoly beszélgetést, megosztottuk a problémáink és megpróbáltuk közösen megoldani őket. Ennek hatására úgy döntöttünk, hogy mindannyian egy "szobában" alszunk, persze így egy hosszú beszélgetésbe belefokoztunk. Senkinek sem állt be a szája, rettentően jó este volt. A mai nap zárult le a tábor első felyezete, így eléggé elkeseredtem. Nehéz belegondolni, hogy egy hét csoda ennyire gyorsan eltelik...Egy hét után a kiscsapatunk eléggé összekovácsolódott, szoros barátságok alakultak, így nehéz megválni egymástól, hiába van még a táborunkban közel két hét.
Gergely Péter:
Egyszer mindenkinek túl kell esni ezen, s most rajtam a sor. Hááát... hol is kezdjem? A nap (mint nekem mindig) reggel 7-kor egy hosszú várakozással indult, amíg vártam, hogy a "büdös banda" felébredjen. Miután ez megtörtént kezdődhetett Huni "kínzása" (bár engem személy szerint megnyugtat a futás, de a tömeggel tartok). Ma is métáztunk, egy pár kör után brainfck következett (a személyes kedvenc játékom). Hazaérkezésünk után elláttam szolgálatosi feladatkörörömet, és azután megreggeliztünk. Aztán vinnyoghattam kedvemre szövegolvasás közben. A szabad programomat én is, mint mindenki versírással tölöttem, mert ez kötelező volt mára. A szabadidővel rápihentünk a kidobósra, ami jobban ment, mint a tavaly. Ezután megszenvedtünk a képekkel, de könnyebben ment, mint gondoltam. Pihenés után pedig kimentünk a Cross pályára, ami éppen használat alatt volt, ezért csak annyit lehetett hallani, hogy:"VIGYÁZZ MOTOR!!!!!". Viszont a domb tetején egy felemelő meditációban lehetett részünk. Hát a napról ennyit dióhéjban, de most, így estére fordulva egyre jobban izgulok a holnapi szülinapom miatt.
augusztus 13. (hatodik nap)
Becze Edina:
A mai reggel eléggé nehézkesen indult, nem csak nekem, hanem a társaim számára is. A reggeli ébresztőóra hangja eléggé megviselt, mivel hajnali 2-3 között feküdtünk le, Dalma tartott egy komoly beszélgetést, megosztottuk a problémáink és megpróbáltuk közösen megoldani őket. Ennek hatására úgy döntöttünk, hogy mindannyian egy "szobában" alszunk, persze így egy hosszú beszélgetésbe belefokoztunk. Senkinek sem állt be a szája, rettentően jó este volt. A mai nap zárult le a tábor első felyezete, így eléggé elkeseredtem. Nehéz belegondolni, hogy egy hét csoda ennyire gyorsan eltelik...Egy hét után a kiscsapatunk eléggé összekovácsolódott, szoros barátságok alakultak, így nehéz megválni egymástól, hiába van még a táborunkban közel két hét.Gergely Péter:
Egyszer mindenkinek túl kell esni ezen, s most rajtam a sor. Hááát... hol is kezdjem? A nap (mint nekem mindig) reggel 7-kor egy hosszú várakozással indult, amíg vártam, hogy a "büdös banda" felébredjen. Miután ez megtörtént kezdődhetett Huni "kínzása" (bár engem személy szerint megnyugtat a futás, de a tömeggel tartok). Ma is métáztunk, egy pár kör után brainfck következett (a személyes kedvenc játékom). Hazaérkezésünk után elláttam szolgálatosi feladatkörörömet, és azután megreggeliztünk. Aztán vinnyoghattam kedvemre szövegolvasás közben. A szabad programomat én is, mint mindenki versírással tölöttem, mert ez kötelező volt mára. A szabadidővel rápihentünk a kidobósra, ami jobban ment, mint a tavaly. Ezután megszenvedtünk a képekkel, de könnyebben ment, mint gondoltam. Pihenés után pedig kimentünk a Cross pályára, ami éppen használat alatt volt, ezért csak annyit lehetett hallani, hogy:"VIGYÁZZ MOTOR!!!!!". Viszont a domb tetején egy felemelő meditációban lehetett részünk. Hát a napról ennyit dióhéjban, de most, így estére fordulva egyre jobban izgulok a holnapi szülinapom miatt.
augusztus 12. (ötödik nap)
augusztus 11. (negyedik nap)
Vizi Tünde:
Farkas Betty:
augusztus 10. (harmadik nap)
Simonffy Réka:
A mai nap is nagyon jól telt, annak ellenére, hogy kint nem volt jó idő. A csapatnak sokat segített a 10 órai ébresztő, mivel ezután jókedvvel takarítottunk. A gyakorlatok szokás szerint sok figyelmet igényeltek. Van, ami már nagyon jól megy nekem, és van, ami még nem annyira. Este pedig gyertyafénynél "kiönthettük" lelkünket a többieknek, ami jót tett mindenkinek.
Fodor Anna:
Nagyon szerettem a mai napot, mert a reggel csak 10-kor kellett kelni és elmaradt a reggeli futás. De úgy is formában voltunk, mert reggeli előtt rendet raktunk. Utána Ciprivel izomláz növelő játékot játszottunk. Már nagyon fájt mindenem, de csak tovább koncentráltam. Majd jött egy nagyon finom ebéd és folytattuk a játékot. Ezek után a szöveget és a dalt próbáltuk. Szerettem, hogy Gábor is a játékok által motivált. Hamar el is jött az este és Dalmával beszélgettünk. Számomra nagyon nagy meglepetés volt, hogy pár pillanat alatt mennyire megnyílt mindenki. Nagyon jó érzés volt. Ez volt a kedvenc napom!
Nagyon szerettem a mai napot, mert a reggel csak 10-kor kellett kelni és elmaradt a reggeli futás. De úgy is formában voltunk, mert reggeli előtt rendet raktunk. Utána Ciprivel izomláz növelő játékot játszottunk. Már nagyon fájt mindenem, de csak tovább koncentráltam. Majd jött egy nagyon finom ebéd és folytattuk a játékot. Ezek után a szöveget és a dalt próbáltuk. Szerettem, hogy Gábor is a játékok által motivált. Hamar el is jött az este és Dalmával beszélgettünk. Számomra nagyon nagy meglepetés volt, hogy pár pillanat alatt mennyire megnyílt mindenki. Nagyon jó érzés volt. Ez volt a kedvenc napom!augusztus 11. (negyedik nap)
Vizi Tünde:
A mai nap nagyon jól telt: örültem, hogy tovább alhattunk. A reggeli torna is jó volt, nagyon tetszett a torna utáni métázás. Reggeli után pihentünk egy kicsit, ezután pedig gyakorlatoztunk. Ma különösen jól mentek a gyakorlatok. Az ebéd után Cipri vezette a további tréninget, ami szintén nagyon jól sikerült. Utána doboltunk, végül Gábor és Cipri bemutatták az előadás végén hallható dalt. Összességében minden jó volt, ma úgy érzem elég sokat fejlődtem a tegnaphoz képest.
Farkas Betty:
A mai nap feltöltődés volt a megszokotthoz képest 9-kor kelni. Könnyű futás után eléggé megizzasztott a Huni által megismert játék, viszont nekem nagyon tetszett. Érdekes volt. A félig megunt kidobós után újabb feladatokat csináltunk, nem nagyon tudtam koncentrálni, nehezen ment. Kipróbáltam magam a dobolásban is. Nem mondom, eléggé érdekes és figyelemfelkeltő. Edina szülei ezután megleptek minket tortával. Jól esett, hogy mindig mindenki valami újjal rukkol elő. Utána csak pihentem, ismerkedtem a társaimmal és készen álltam az ezután követezőre. Koncentrációs játék közben szuper volt, hogy a társaim megadták azt az örömöt, hogy kiejtették Ciprit a játékból. Estére jutva elég fáradt lettem, viszont kíváncsi voltam az újabb játékra és a filmre amit megnéztünk. Egy újabb élménnyel és egy újabb fantasztikus nappal tértem nyugovóra.
Kassay Sára:
A reggeli dobos ébresztés kicsit hidegzuhanyként ért, de legalább hatásos volt és a futás után még a reggeli is jobban esett. Nagyon tetszett a szöveg, amivel elkezdtünk dolgozni és haladtunk is vele, aminek szintén örülök. Sok dolgot megtanultam a társaimról, magamról, meg új játékokat is megismertem, kipróbáltam magam bennük. Nagyon kívácsi vagyok a tábor többi részére és hogy mit hozunk ki és mit viszünk haza magunkkal a végére.
Csorba Szilvia:
A mai napom nagyon vagány volt. Csak némileg befolyásolta a 100%-os figyelmemet az egészségi állapotom. Többen vagyunk, akik nincsenek a toppon egészségügyileg. Tök jó volt, hogy ápolgattuk egymást a szünetek alatt, meg úgy általában is. Örültem, hogy nekifogtunk a "nagy dolgoknak", vagyis nekifogtunk az előadás alapját közösen megépíteni.
augusztus 9. (második nap)
Nehezen kezdődött a nap. "Bezárkóztam", nem nyíltam meg többiek előtt. (Féltem a mától, én voltam a legkisebb). Tudniillik, hogy én nem vagyok egy barátkozó típusú ember, elég zárkózott vagyok. Ültem és néztem a többieket, hogy hogy beszélgetnek és hogy hogyan szórakoznak... De nagy szerencsémre remek tábortársaim vannak. Segítettek, hogy legyőzzem a félelmemet és hogy miként nyíljak meg. Ezért nagyon hálás vagyok, és itt is megköszönöm ezt nektek. Végre sikerült jobban megnyílnom és többé-kevésbé sikerült megismernem őket, sőt, még barátságokat is sikerült kötnöm. Kicsit még jobban megismertem önmagamat. Rájöttem,hogy túl sok dolog kevereg a fejemben, nem tudok koncentrálni. Minden kis zaj, minden kis mozzanat elterelhető, sőt el is tereli a figyelmemet. Utáltam eddig is koncentrációs gyakorlatokat. Rettenetesen mentek elsőre a koncentrációs gyakorlatok, még jobban el kezdtem rühellni. De, amint "lenyugodtam", és elrendeztem magamban a problémáimat már is sokkal jobban ment minden, tényleg minden, kezdtem szeretni már... Azt a következést vontam le, hogy amit az ember nem szeret vagy nem tudja elsőre, azt nem fogja jó kedvvel csinálni, nem is fogja jól csinálni. Néha tényleg be kell segítsen pár jóindulatú ember, de a végső döntés rajtunk múlik. Akarni kell mindent és sikerül!
A második nap már beindult a munka. A megfázásom kissé hátráltatott a feladatok elvégzésében, de igyekeztem minél jobban ráhangolódni a formálódó csapat rezdüléseire. A maffiázás során alkalmam volt megfigyelni a saját reakcióimat, illetve a többiek eszmefuttatását, logikus megközelítését különböző szituációkban. A szándékom ma tisztábbá vált. Szeretném megismerni a körülöttem lévőket. És amit a legfontosabbnak tartok, elfogadni és szeretni őket. Örültem, hogy részese lehetek annak a folyamatnak, amelynek során az emberi lelkek kinyílnak. A játéknak.
Szilágyi Anna:
Nehezen kezdődött a nap. "Bezárkóztam", nem nyíltam meg többiek előtt. (Féltem a mától, én voltam a legkisebb). Tudniillik, hogy én nem vagyok egy barátkozó típusú ember, elég zárkózott vagyok. Ültem és néztem a többieket, hogy hogy beszélgetnek és hogy hogyan szórakoznak... De nagy szerencsémre remek tábortársaim vannak. Segítettek, hogy legyőzzem a félelmemet és hogy miként nyíljak meg. Ezért nagyon hálás vagyok, és itt is megköszönöm ezt nektek. Végre sikerült jobban megnyílnom és többé-kevésbé sikerült megismernem őket, sőt, még barátságokat is sikerült kötnöm. Kicsit még jobban megismertem önmagamat. Rájöttem,hogy túl sok dolog kevereg a fejemben, nem tudok koncentrálni. Minden kis zaj, minden kis mozzanat elterelhető, sőt el is tereli a figyelmemet. Utáltam eddig is koncentrációs gyakorlatokat. Rettenetesen mentek elsőre a koncentrációs gyakorlatok, még jobban el kezdtem rühellni. De, amint "lenyugodtam", és elrendeztem magamban a problémáimat már is sokkal jobban ment minden, tényleg minden, kezdtem szeretni már... Azt a következést vontam le, hogy amit az ember nem szeret vagy nem tudja elsőre, azt nem fogja jó kedvvel csinálni, nem is fogja jól csinálni. Néha tényleg be kell segítsen pár jóindulatú ember, de a végső döntés rajtunk múlik. Akarni kell mindent és sikerül!
Kedves Tamás Hanga:
augusztus 8. (első nap)
Már napokkal a tábor előtt összepakoltam, annyira izgatott voltam. Már vártam hogy egy hétre legyek távol a város zajától, csendben legyek egy hétig legalább, távol a kocsik zajától, a szomszédok fúróitól és a bio-térfigyelők pletykáitól. Kissé túlpakoltam a táskámat, alig vártam hogy bepakolhassam a kocsiba, éreztem hogy szakad le a derekam... de már akkor pakoltunk be a kocsikba, és indultunk Güdücre.
Vargyas Kriszti:
Kezdem azzal hogy éjjel háromkor értem haza a nyaralásból, ezért reggel borzalmasan álmos voltam, de mindennek ellenére nagyon nagy izgalommal vártam, hogy milyen lesz a tábor. A ház hihetetlenül tetszik, minden szipi-szuper itt. Megismertem egy pár új embert is, és azt kell mondjam, itt egy igazán jó társaság van kialakulóban. A mai programról csak annyit, hogy (több ízben) felállítottunk néhány sátrat az udvarban, rengeteget beszélgettünk, nevettünk, fincsiket kajáltunk, és úgy néz ki, hogy a jókedvünk soha nem lankad. Nagyon jól érzem magam és kíváncsian várom az elkövetkezendő napok meglepetéseit. Most meg rohanunk filmet nézni!
